Kiss Attila Tivadar
Az OKT 12. szakasz teljesítése során sajnálatos módon az időjárás nem volt hozzám túlságosan kegyes, így végig hóesésben haladtam.
Idei első túrámat az első szabadságom napjára időzítettem, nem véletlenül. Az indulást most is kényelmes kora délelőtti időpontra terveztem, így kicsivel háromnegyed tíz előtt érkeztem Dorogra. Nyilván teljesen véletlenül, de éppen akkor erősödött fel az addig csak szálingózó havazás. Ez nem akadályozott, így aztán rögtön a vasútállomás felé vettem az irányt. Ott némi győzködés után megkaptam a Dorog 251. számú bélyegzőt, ami egészen szép lenyomatot adott.
Még csak szálingózott
Az aluljáróból kiérve elindítottam a GPS-t, amit első alkalommal használtam az útvonal rögzítésére. A jelzés a városon belül jól követhető, nem volt túlzottan nagy forgalom sem az utcákon, ezért hamar elértem az erdőt. A hídon átkelve, a kutyaiskola mögött már felvettem a lábszárvédőt is, nem szerettem volna a szükségesnél jobban átázni. Az erdőben meglepő módon – valamennyi erdei szakaszon a túra végéig – egy gyalogos nyomvonal le volt taposva, így talán könnyebb volt a haladás. A körülményekhez képest egészen rövid idő alatt elértem Kesztölcre, ahol szintén nem volt túlságosan nagy forgalom az utcákon. A jelzés itt még jól látszódott, nem úgy, mint a településről kiérve, ahol a havazás miatt szinte nem láttam semmit.
A haladást ezen kívül az is nehezítette, hogy 15-20 cm frissen esett hó fedte be a turistautat. Férfiasan bevallom elég fárasztó volt a friss hóban baktatni egész nap. Kis megkönnyebbülést jelentett, amikor elértem a Klastrompuszta feletti erdőt, ahol a fák felfogták a havazás egy részét. Így csak 10 cm-es hóban kellett haladnom, illetve már láttam is merre megyek. Sőt, még őzekkel is találkoztam.
Ebédszünet havazásban
Az erdőből kiérve, a Klastrompusztára vezető út már le volt takarítva, valamelyest a hóesés is alábbhagyott, ezért nagyobb tempóra kapcsoltam. A pecsételő hely felé haladva egy ételfutár kedvesen felajánlotta, hogy elvisz a faluba és bár nagyon jó lett volna, de nem használtam ki ezt a lehetőséget. A faluba érve nem volt semmilyen mozgás az utcákon (rajtam kívül). A romok mellett elhelyezett bélyegzőt ugyan elég hamar megtaláltam, de a havazás miatt nem tudtam túl szép lenyomatot szerezni, ezért fényképeztem is. Rövid ebédszünet és két pohár frissítő tea után tovább is indultam.
Az ebédszünet után már szinte egyenes út vezetett Piliscsévre, a havazás ellenére is viszonylag könnyen járható erdei utakon. A kihívást inkább az jelentette, hogy a felfestéseket befújta a szél, ezért szinte minden kereszteződésben térkép kellett. Sőt egy alkalommal egy hatalmas farakás állta el az utamat, ezért akkora kerülőt kellett tennem, ami még a GPS-en is látszik. Piliscsévre beérve már jóval nagyobb mozgást tapasztaltam. Az embereknek ez volt az arcára írva: „Ki ez az őrült, aki ilyen havazásban gyalog indul útnak!”. A faluban egyébként végig szépen követhető volt a kék jelzés, így aztán rövid idő alatt átvágtam magam minden figyelő szempáron. Az út továbbra is erdei ösvényeken vezetett, melyek szó szerint ösvények voltak, mert itt már sajnos nem volt semmilyen kitaposott útvonal, amit követhettem volna. Magamnak tapostam az utat. Mondanom se kell, hogy friss hóban ez nem volt egyszerű.
OKT 12. szakasz, havazásban
Néhány szusszanásnyi pihenő után aztán elértem az aznapi célt, Piliscsabát, ahol a vasútállomáson megkaptam az MTSZ bélyegzőt (napi legszebb lenyomattal). Sőt, még egy kicsit meg is tudtam melegedni. A rövid pihenő – kamásli le, GPS ki és némi energiabevitel – után nyomban a buszmegálló felé vettem az irányt. Sajnos a Budapest felé közlekedő busz a havazás miatt fél órát késett. Az eddigi legnehezebb túrám volt, ahol nem az ivóvízem, hanem csaknem én magam fogytam el. Ezzel együtt is egy remek túranap volt, mert megtapasztaltam a téli túrázás élményét is. A bélyegzőhelyek értékelését az OKT fórumon leírtam, a képeket pedig ide feltöltöttem.
Frissítés: a túra során megtett út nyomvonala a térképen, képeim megtekinthetők a bejegyzésbe ágyazott képekre, a Képek menüben vagy ide kattintva.
Bejárás időpontja: 2013. január 18.