Menü Bezárás

Titanic kiállításon

KÉP / Titanic kiállítás (Budapest)

Bizony, mi is elmentünk és megnéztük a messze földön híres Titanic kiállítást a Komplexben, azaz a korábbi VAM Design Centerben, melyet 2017 december végéig lehet megtekinteni. Jöjjön most az, hogy mit láttunk a Titanic kiállításon.

KÉP / Beszállókártya (Titanic kiállítás, Budapest)
Beszállókártya (Titanic kiállítás, Budapest)

A belépőjegyet előre megvettük, de erre igazából nem lett volna szükség. Mivel Judittal kora délelőtti időpontra mentünk, a pénztárnál nem volt sor. Nyilván szokás szerint jókor érkeztünk. Az elővételi jegynek egyébiránt annyi előnye lett volna, hogy az adott idősávban garantált belépést biztosít. Erre nem volt szükség, mert ahogyan írtam, a bejáratnál nem voltak sokan. Kaptunk egy-egy beszállókártyát, mely a Titanic egy utasának adatait tartalmazta (név, kor, szálláshely stb.). Ötletes dolog. Ezután átvettük még a belépőnkhöz tartozó audio guideot is (a kütyü nevének ugyebár még nincs magyar megfelelője). Ez egyébként abból a szempontból volt hasznos, hogy amit nem tudtunk elolvasni azt meghallgattuk. Sok esetben még több információt is adott, mint a feliratok, bár kicsivel több interaktivitást elbírt volna. A hanganyagokhoz tartozó számok ugyan nem sorban követték egymást s nem is volt mindegyik kifüggesztve. Az audio guideon mégis volt hanganyag ezeknél a számoknál is.

A kiállítás első terme a XX. század elejéhez kötődő eseményekkel képbe helyezi látogatót. Így például beszámol Marie Curie első és második Nobel-díjáról, illetve hazai vonatkozásban az FTC első bajnoki címeiről. Természetesen a korhoz kapcsolódó több használati tárgy is bemutatásra kerül. A következő teremben a Titanic építését, felszerelését bemutató kisfilmet nézhettünk meg, amihez az audio guide adta a magyar szinkront. Az ezt követő terem nagyjából a kisfilmben látottakat jelenítette meg, így több tervrajzon és maketten volt lehetőség szemügyre venni a hajót. A Titanicot tervező Thomas Andrews és magát a hajóosztályt megálmodó J. Bruce Ismay portréja is itt jelent meg először. Emellett Edward John Smith kapitány életútja is itt került bemutatásra, továbbá a Harland és Wolff hajóépítő üzem mindennapjaiba is bepillantást kaptunk. A vállalat egyébként ma is működik és a jelek szerint büszkén hirdeti, hogy egykor egy korában újdonságnak számító hajót épített.

Utasként sétálva
KÉP / Harmadosztály kabinja (Titanic kiállítás, Budapest)
Harmadosztály kabinja (Titanic kiállítás, Budapest)

A kiállításon értelemszerűen a legtöbb figyelmet az elsőosztály felszereltségének bemutatására szentelték. Ez volt legdíszesebb. Az egyik ilyen lakosztályhoz egy korhűen berendezett folyosón jutottunk el. Előterében már több, a Titanic roncsaiból felhozott használati tárgy is kiállításra került. Itt több első osztályra jegyet váltott utas, így John Jacob Astor multimilliomos mágnás vagy Benjamin Guggenheim üzletember rövid életrajzával is megismerkedhettünk. Külön teremben kapott helyet a Titanic talán egyik leghíresebb része, a főlépcsőház képe, mely előtt többen fényképezkedtek is. Én összességében sem készítettem túl sok képet, de itt például egyáltalán nem is fényképeztem. A képről egyébként maga a kiállítás mondja meg, hogy az a Britannic nevű testvérhajó lépcsőházát ábrázolja. A Titanic főlépcsőházáról ugyanis nem maradt fenn képi ábrázolás.

Étteremben
KÉP / Menü a másodosztály utasainak (Titanic kiállítás, Budapest)
Menü a másodosztály utasainak (Titanic kiállítás, Budapest)

Ugyancsak ebben a teremben jelent meg a Titanic két éttermének részlete, több a hajóroncsból származó berendezési tárggyal. Különösen érdekes volt számomra, hogy a hajó I., II. és III. osztályán utazók milyen ellátásban részesültek az étkeztetést nézve. A menük alapján még a harmadosztályon utazóknak sem lehetett okuk panaszra. Igaz az esetleges lopások megelőzése végett az ott használt étkészleteket már megjelölték a White Star Line társaság logójával. A többi óceánjáró hajóhoz képest is magasabb színvonalú szolgáltatás volt egyébként a Titanic egyik újdonsága. A másodosztály utasai közül állítólag többen megdöbbentek a kabinjukba lépve, mondván tévedésből egy elsőosztályú szállásra helyezték őket. A másodosztály kabinjait fényképen sem láttuk, ellenben a következő folyosón egy harmadosztályú szállás és folyosó részlet jelent meg. Felszereltsége kb. olyan lehetett, mint egy kollégiumi szoba gimis időmből. Rendkívül ötletes, hogy a kabinból hallható folyamatos gépzajt is megjelenítette a kiállítás.

A kiállítás nagyjából kétharmad részénél jártunk, amikor a 1912. április 14. éjszakai események is megelevenedtek egy fűtőterem, illetve a rádiós szoba által. A mindenki által ismert katasztrófa tulajdonképpen nincs is annyira előtérbe helyezve, helyette a hajón uralkodó hangulatot próbálták visszaadni a kiállítás építői. Jegyzem meg, sikerrel. A mentőcsónak természetesen itt is központi kiállítási elem, de sokkal inkább a túlélők visszaemlékezései. Egészen megdöbbentő történetekkel találkoztunk, amiket nem elénk toltak, hanem nagyon jó koncepció mentén átgondoltan tártak fel.

Tengeri régészet
KÉP / Egy utas öltönye (Titanic kiállítás, Budapest)
Egy utas öltönye (Titanic kiállítás, Budapest)

A katasztrófa éjszakájának bemutatása után a közelmúlt kapcsolódó eseményeit, kiemelve a roncs megtalálásának körülményeit, valamint az ahhoz végrehajtott merülésekről kaptunk képet. Nagyon érdekes az RMS Titanic Inc. leletmegóvási tevékenységét bemutató rész. Még egy ilyen hatalmas hajót is néhány évtizeden belül felemészt a természet. A roncsból felhozott használati tárgyak közül engem a képen is látható öltöny érintett meg igazán. Hihetetlen, hogy szinte olyan állapotban van, mintha a nagyapám hagyatékából vettem volna elő. Ezt egy bőrtáska őrizte meg ilyen jó állapotban. A kiállítás végén azon utasok története is lezárult, akiknek visszaemlékezéseit követhettük. A teljes név szerinti utaslista a mai napig nem ismert, mert az indulás előtt is sok változás volt. Ezzel együtt is rendkívül hatásos az “emlékfal”, melyről megtudtuk, hogy a beszállókártyánk alapján egyikünk sem élte túl az éjszakát.

A Titanic kiállítást a 2009-ben elhunyt utolsó túlélőnek, Millvina Deannek ajánlották a szervezők, aki a Titanic útján mindössze két hónapos volt. Bátyjával és édesanyjával sikeresen megmenekültek, édesapjuk viszont azóta is hullámsírban nyugszik.

Élmények a Titanic kiállításon

Általában nem szoktunk végigrohanni a múzeumokon, így a mi kényelmes tempónkban majd négy órát vett igénybe a teljes kiállítás áttekintése. Talán egy részen voltunk mindketten kicsit felületesebbek, amikor a nem létező magyar kapcsolat, illetve a Titanic filmes ábrázolásai kerültek sorra. Összességében egy nagyon jól átgondolt és felépített a kiállítás, melyre érdemes rászánni az időt, de legalább bő két órát. Jó tanácsként talán annyit, hogy érdemes saját fülhallgatóval érkezni, mert így az audio guidot nyakba akasztva kényelmesebben lehet a hanganyagot hallgatni. Fülhallgató ugyanis nem járt mellé, de csatlakozási lehetőség van az eszközön.