Kiss Attila Tivadar
Túratervek bejegyzés-sorozatom következő részében egy újabb, immár a harmadik évre vonatkozó tervek következnek tavaszi tervek 2019 címen.
Mint minden ilyen tárgyú bejegyzésemnek, ennek is a központi témája az Országos Kéktúra folytatása lesz. Ezúttal azonban a folytatás egyet jelent a befejezéssel, ugyanis első bejárásom végére fogok érni. A tervek legalábbis erre szólnak és bízom benne, hogy nem jön közbe semmi. Az OKT-n túl is van persze élet és mivel már újrakezdtem, nagyon valószínűnek tartom, hogy lesz egy második bejárásom is, Judittal közösen.
Az OKT végét tervezem
A még hátralévő három szakaszra való felkészülést és szervezést már télen megkezdtem, de erről ugyebár írtam. A befejezésre hét túranapot szánok, plusz egy-egy nap az oda és visszaútra. Tavaly ősszel szereztem ugyebár tapasztalatot az egyhetes túrámon, tehát ez nem lesz ismeretlen kihívás számomra. Fizikailag ezúttal is felkészültnek érzem magamat, fejben pedig a már említett túrából is tudok majd építkezni. Ezúttal nem lesz egyik túranapom sem olyan megerőltető, két kimondottan rövid napot is beiktattam. Persze ez az elérhető szállások függvényében még alakulhat, de így e téren is nagyobb a mozgásterem. Most már a dátum is megvan, tényleg csak a szálláskeresés van hátra. A logisztikát kicsit nehezebb megoldani ezért is számoltam egy-egy plusz nappal a túra előtt és után. Hollóházáról Budapesre vissza egy igazán maratoni utazás vár majd rám.
Az első két túranapra egyaránt harminc kilométer feletti távokat tervezek, a második nap végére Bódvaszilastól Gibártig szeretnék majd eljutni. Az ezt követő öt napon húsz kilométer körüli távokat tervezek, hogy az útba eső várak és kilátópontok felkeresésére is maradjon időm. Az ősszel kipróbált megoldást követve ezúttal is hétvégén indulok majd útnak, a túra nagyobb részét pedig hétköznap teljesítem. Ez újabb öt nap szabadságot igényel majd, de a cél érdekében majdnem mindent. Amitől kicsit még tartok, az a zsákom nagysága. Bár szálláshelyeken tervezem az éjszakákat, de tavasz lévén még bármi jöhet, így biztosan kicsit nagyobb zsákom lesz, mint ősszel volt. Az élelmet én inkább viszek magammal, mintsem a helyi kisboltok és vendéglők nyitvatartásában bízva esetleg üres hassal kell nyugovóra térnem. Van néhány trükk, amivel lehet néhány kilót nyerni a felszerelés súlyán.
Az OKT után
Bízom benne, hogy eredményes lesz a tavaszi túrám és utána belekezdhetek egy másik kiírásba. Az Alföldi Kéktúra teljesítése ugye folyamatban van, tehát kézenfekvő lenne, hogy a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra kiírásnak kezdek neki. Be is szereztem korábban az igazolófüzetet, de azóta már az új is megjelent. Nagyon csábító az Országos Kék Kör teljesítése, de szinte biztosra veszem, hogy még nem fogok nekikezdeni az RP-DDK távjának. Mostanában egyre inkább mozgatja a fantáziámat a Közép-dunántúli Piros teljesítése. Távját tekintve nem olyan nagy falat, kellő szabadidő esetén alig több, mint egy hét alatt is végigjárható. Tavaly ősz óta tudom, hogy képes vagyok rá. Elég kalandosan, de végül sikerült beszerezni az igazolófüzet hozzá. A logisztikán is gondolkodtam már, kicsit nagyobb kihívás lesz, mint az OKT.
Ami viszont borzasztóan vonzó a KDP-ben, hogy kevésbé van reflektorfényben. Az igazolófüzet beszerzésekor ezt már tapasztaltam. A távja jóval rövidebb, ezért intenzívebb és sűrűbb élményekre számítok. Túl nagy turistaforgalmat viszont nem várok a kiírástól, éppen ezért lesz nehezebb a logisztika. Néhányszor már kereszteztem az útvonalát, sőt túráztam is egyik-másik részén. Szép tájakon vezet. Még egy érv a teljesítése mellett, hogy a Dunántúlon vezet és Fejér megyén is áthalad, ami önmagában is elég indok nekem. Ha végig nem is fogom járni tavasszal, de biztosan elkezdtem. Utána majd jöhet az RP-DDK, addig csak nem szalad el előlem.
Tavaszi tervek 2019, nem csak túra
Tavaly első alkalommal vettem részt túlélőtúrán, amit a Terepmesterek Grémiuma természetesen idén is megrendez. Csapatunk kategóriájának negyedik helyét szerezte meg, ezúttal sem szeretnénk alább adni, sőt cél a dobogós helyek egyikének megszerzése lesz. A csapatunk virtuálisan már meg is alakult, hamarosan a nevezést is beküldjük. Remélem, hogy tavasz végén sikeresen leküzdjük az akadályokat, amit a Terepmesterek kifundáltak a túlélni vágyóknak. Természetesen mindezt írásban és képek formájában is dokumentálni fogom.
Télen kicsit kevesebbet írtam, mint szerettem volna és a többször beígért meglepetés is újfent elmaradt, de több kevésbé látványos újításon dolgoztam. Például az OKT eddig teljesített szakaszairól készített bejegyzéseim és képeim egységes megjelenést kaptak. Mindenhová került egy Google Fényképek galéria, ezzel sok tárhelyet spóroltam. A dolog szépséghibája, hogy mostanában Opera böngészőből nem tudok belépni az albumokba (nem, nem fogok Chrome böngészőt használni, ahol a hiba ugyan úgy fennáll).
Decembertől már elérhető a túrafelszerelésemet bemutató oldal is, amit fokozatosan töltök fel tartalommal. Jelenleg a ruházat és a lábbeli rész már teljes, de terveim szerint tavasz végére ez tovább fog bővülni. Hamarosan elkészül egy szállás oldal is. A blog látogatottsági mutatói szerint az e tárgyban írt bejegyzésem minden héten az élmezőnyben végez. Éppen ezért ezirányú tapasztalataimat – kicsit kibővítve – egy önálló oldalra fogom áthelyezni. Így egyben átgondolva a terveket elég eseménydús lesz a tavasz, jó sok olvasnivalóval jelentkezem majd. Mottóm tavaszra:
„Nincs olyan, hogy rossz idő vagy túl nagy sár.”
Mindezzel együtt jó időt és utat minden kedves olvasómnak!