Karácsonyi séta évszázadokon át

December második dolgos hétvégéjét mindketten szabaddá tettük, hogy résztvehessünk a Karácsonyi séta évszázadokon át tematikus városnéző túrán.

A Karácsonyi séta évszázadokon át – téli mesék Pesten és Budán c. alatt az Imagine Budapest kínálatában található meg. Nekünk ez volt a második túránk velük és ezúttal egy kicsit ugyan másra számítottunk, de nem még véletlenül sem csalódtunk. A korábbi és mostani választásunk is jónak bizonyult. A gyülekező fél tizenegyre volt meghirdetve a Király Pál utcában található Történelmi Városfal Bemutatóhelyhez. Nem volt ismerős a találkozóhely, házszám alapján mentünk és kicsit kapkodni is kellett a lábunkat. Eredmény: elmentünk mellette. Az utcán sehol nem láttunk gyülekező csoportot és nem is gondoltam volna, hogy ez valójában egy kapualj. Aztán csak észrevettünk két várakozó embert, szóval odataláltunk.

Karácsonyi séta évszázadokon át

Idegenvezetőnk forró teával várt minket, illetve a csoport minden tagját. Nagyon figyelmes gesztus és meg is alapozta a sétánkat, ami részben gasztrotúra volt, bár ezt ekkor még nem sejtettük. A Nap már kezdett kisütni, de ereje nem sok volt, Juditnak jól esett a frissítő. A regisztráció ezúttal is gördülékenyen ment, aztán neki is kezdtünk a sétának, ami ezúttal inkább a történelmi időben zajlott, mintsem térben. Ismertük már, de idegenvezetőnktől szépen egységbe foglalva újra meghallgattuk, hogyan lett a Szaturnália ünnepéből és Vízkeresztből mostanra karácsony. Bevallom, a szó eredetéről eddig nem tudtam, hogy szláv gyökerei vannak és a török hódoltsági időknek köszönhetjük.

A kereszténység legnagyobb ünnepévé csak később, a negyedik század elejétől kezdett válni, amikor a kereszténység engedélyezett vallássá vált. Első állomásunk a NOR\MA pékség volt, ahol a bejglit és panettonét kóstoltunk. Utóbbi olasz karácsonyi kalácsféle, ami a csoport minden tagjának elnyerte tetszését. Ezt követően a Szerb utcán elsétáltunk a Szent György nagyvértanú szerb ortodox templomhoz, melynek zárt kertjében újabb, a karácsonyhoz kötődő érdekes szokásokat tudtunk meg. A templom külön érdekessége, hogy oldalán cirill betűkkel van jelezve a dunai árvíz vízszintje.

Karácsonyi finomságok

Következő állomásunk sem volt messze, mindössze a Fővám térig ballagtunk, ami nem volt olyan egyszerű. A Váci utca forgatagában bármikor könnyű elveszni. A téren a XIX-XX. század fordulójának karácsonyi hangulatát, a karácsonyi vásárok és a karácsonyfa állítás történetét idéztük meg halk zenei aláfestéssel. Eleink egészen biztosan a Duna jegén is át tudtak sétálni karácsony környékén Budára, mi viszont a Szabadság hídon tettük meg ezt. Utunk egyenesen a Gellért Fürdőbe vezetett, ahol az aulában felállított karácsonyfát körbeülve már az I. világháború idejében jártunk. Meg persze melegedtünk is egy kicsit.

Sétánk következő állomásához csupán rövid időre hagytuk el az épületet, amikor átsétáltunk a Gellért Eszpresszóba. Itt is a szó szoros értelmében vett ízelítőt kaptunk a karácsonyi hangulatból egy-egy sütemény erejéig. A nevét sajnos elfelejtettem és azóta se akadtam nyomára, viszont a képét ide beszúrtam. Ha valaki ráismer kérem írja meg nekem. Pihentünk egy rövidet, majd újra kabátot véve a séta utolsó állomásához a Stühmer Édességbolt és Kávézóhoz a Bartók Béla útra. Itt mi másból, mint a bolt bőséges szaloncukor kínálatából kaptunk kóstolót és rövid összefoglalót annak történetéről. A városnéző séta itt véget ért, ezért miután még egyszer körbenéztünk a boltban, elköszöntünk a csoportunktól. Valószínűleg nem ez volt az utolsó városnéző sétánk. Terv szerint ebéd után Az Év Természetfotósa kiállítást néztük volna meg, de a múzeum rövidített nyitvatartása miatt későbbre halasztottuk.

A városnéző séta során készített képeim közül párat ezúttal is elérhetővé tettem, melyek a képekre vagy ide kattintva érhetőek el.