Menü Bezárás

PMP / Apaj – Ráckeve

KÉP / Micsoda színek

Felkészülés gyanánt jómagam is belevágtam a Pest Megyei Piros (PMP) kiírásba az Apaj és Ráckeve közötti szakaszok megtételével.

Nyár végén, ősz elején nehéz terepre az Alföldi Kéktúra (AK) teljesítésére készülök, amihez bizony elkél a megfelelő felkészülés. Ránézésre a PMP több szakasza remekül visszaadja az AK életérzést, egyebek mellett ezért is szemeltem ki magamnak felkészülési túra gyanánt. Pest megye változatos tájai sem utolsó szempont, hiszen az Alföld kapujától a Börzsönyig kanyarog ez a piros sávjelzés. Már tavasszal beszereztem az igazolófüzetet és tervezgettem mikor vágok neki, viszont csak a túra előtti napon tudatosult bennem a megváltozott végpont. Korábban Dömsöd kiindulóponttal számoltam, pedig Apajpuszta kiesésével Apaj lenne a kezdőpont, ami tömegközlekedéssel remekül megközelíthető.

Az Alföld kapujában

Egy szép szombat reggel vonatra szálltam és elmentem Dömsödre, ahol a vasúti megálló Apaj községhez sokkal közelebb van, mint a névadó Dömsödhöz. Fél nyolc után, a menetrend szerinti időben megérkeztem és rögtön neki is kezdtem a túrának. Azt már a tervezgetés során láttam, hogy a bélyegzők elérhetősége kissé rapszodikus, néhány esetben a nyitvatartási idő mellett a pontos címet is külön keresgélni kell. Ez legyen a legkevesebb, van az embernek szája és amíg illedelmesen tud kérdezni baj nem lehet. Az apaji pecsétet a Budai út és Toldi utca sarkán álló kocsmában sikerült beszereznem, de nem tudom megmondani mi az intézmény neve. A településen végig kiválóan fel van festve a jelzés, gyorsan irányba lehet állni és haladni. A mezőgazdasági épületeket elérve a jelzések már megritkulnak, így az amíg más jelzés nincsen tarts egyenesen előre elvből lehet kiindulni.

KÉP / Pusztában
Pusztában (kattintásra galéria nyílik)

Az irány egyértelmű és nagyon más nyomvonalon nem is tudna haladni az ember. A települést magam mögött hagyva örültem, hogy feltámadt a szél, mert egyébként nagyon fülledt volt a levegő. Alig múlt nyolc óra, de érezhetően forró nap állt előttem, jól kiválasztottam az első felkészülési túranapot. Készültem, volt nálam bőven víz, a fejemen sapka és naptejjel is bekentem magamat. Mondjuk a kézfejemet nem és ott meg is kapott egy kicsit a Nap. Jó ütemben tudtam haladni és mivel nem volt semmilyen irányváltásra utaló jelzés nem is nézegettem a térképet. Emlékeztem ugyan egy bal fordulóra, de arra számítottam, hogy az majd a Dömsödi-árapasztó csatornát elérve következik. Utóbb láttam, hogy nem így volt, már előtte el kellet volna forduljak csak nem láttam erre utaló jelzést. A végeredményen nem változtat semmit, mert ugyan azt az utat értem el. A jelzés a csatornával párhuzamosan vezet, a vasúti sínekig a napos, majd azon átkelve egy darabig az árnyékos oldalon.

Dunaparton

A csatorna partján meglepően sok horgásszal találkoztam, némelyik felszerelése egy hétvégi ház berendezését is megszégyeníti. Haladásomat a szokatlanul dús aljnövényzet ugyan egy kicsit hátráltatta, néhol alig lehetett látni a kocsinyomot. Egy nyárfaligetnél újabb bal forduló következett és a csatorna mellett haladó útról átváltottam a búzamezők mentén haladóra. Itt árnyék már jóval kevesebb jutott, de a lengedező szél frissítően borzolta a szakállamat. Továbbra is jó tempóban tudtam haladni, hamar látótávolságba került az 51-es főút. Olyan félórányi járásra lehettem ekkor Dömsödtől, ahol még a bélyegzőhely előtt beterveztem magamnak egy kis pihenőt. A főút még szombat délelőtt is igen forgalmas volt, iparkodnom kellett az átkeléssel. Jelzéssel itt sincsen elkényeztetve a turista vagy annyira eldugott helyre van felfestve, hogy csak én nem vettem észre.

KÉP / A távolban feltűnik Ráckeve
A távolban feltűnik Ráckeve (kattintásra galéria nyílik)

Rövid kitérőt tettem a Dunaparthoz, amit a piros sávjelzés is követni fog néhány száz méter megtétele után. A hétvégi házaknál, a Kék-Duna-sétányon még az 51-es főútnál is nagyobb forgalmat tapasztaltam Ráckevéig szinte végig. A következő bélyegzőhelyet, a Horváth Kert büfét cím és térkép alapján a Dömsödi-árapasztó csatorna zsilipje utánra tájoltam be. Már messziről fel lehetett ismerni, mert olyan irgalmatlan hangerővel dőlt felőle a zene, hogy bent a saját hangomat sem hallottam. A bélyegző mellé még vételeztem magamnak egy frissítő narancslevet is, amit a teraszon, árnyékban fogyasztottam el. Magam is meglepődtem rajta, hogy a hőség ellenére is milyen jó tempóban tudtam haladni. Pihenő közben pár pillanatra eszembe is ötlött, hogy nem Ráckevén, hanem tovább haladva Szigetcsépen fejezem be a túranapot, de ezt végül elvetettem.

PMP Apaj és Dömsöd között

Ráckevéig végig a Duna menti aszfaltos úton visz a jelzés, ahol csak a nagy forgalom miatt kellett a szokásosnál jobban figyelni. Néha ugyan le kellett húzódnom az egyébként négy méter széles útról, mert pár autóban versenyző vénával volt megáldva a sofőr. A kilométeróra és a kormány is úgy vettem észre, hogy zavarta a nyugalmát, de ezt a pár alkalmat leszámítva tulajdonképpen eseménytelen utam volt Ráckevéig. Egy árnyas stégnél elcsábultam és kicsit ücsörögtem, megmostam a cipőm talpát a Dunában. A hosszú aszfaltos rész után a Kerekzátony déli végét elérve újra füves úton, de még mindig a hétvégi házak előtt haladtam. Aztán a jelzés hirtelen jobbra, a Dömsödi út felé irányított, ahol kényelmesen besétáltam a Szabad-stéghez, majd át az Árpád-hídon.

KÉP / Ráckevei Járásbíróság épülete
Ráckevei Járásbíróság épülete (kattintásra galéria nyílik)

A túlparton a sétányon még éppen elcsíptem a hétvégi piac végét, de nem ez, hanem a hajómalom miatt tettem kitérőt. Nem tudom megmondani az okát, de végül nem mentem be, csupán csak kívülről fényképeztem le. A szerb ortodox templomot szerettem volna még szemügyre venni, azonban pont ebédszünetben érkeztem, így arról is csak kívülről készítettem fényképeket. Több kitérőt nem terveztem Ráckevén és igazság szerint nem is volt különösebben sétára hívogató a környezet. A bélyegzőhely felé menet a Savoyai-kastély jelent némi látványosságot, aminek viszont zárva találtam a parkját, így nem tudtam bemenni. A bélyegzőt a HÉV állomástól két perc sétára levő a Kata sörözőben rendben megtaláltam. Szerencsémre éppen indult egy szerelvény Budapestre, így a PMP Apaj és Dömsöd közötti szakaszát hamar le tudtam zárni.

A túranap során készített képeim a bejegyzésbe ágyazott képekre, a Képek menüben vagy ide kattintva érhetők el, a megtett út pedig az alábbi térképen követhető.

Powered by Wikiloc

Bejárás napja: 2021. július 3.

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .