Kiss Attila Tivadar
Az idei első nyári kánikulában az OKT 12. szakasz távjának teljesítése állt előttünk Dorog és Piliscsaba között.
Be kell vallanom, hogy eredetileg nem ide, hanem a Dunakanyarhoz terveztük a túrát. Részben ezért is voltam egy gyors terepszemlén Zebegényben, azonban a kitartóan megjövendölt kánikula miatt egy könnyebb terepet kerestem. Tulajdonképpen adta magát az útvonal, hiszen legutóbb Judittal az OKT 13. szakaszán jártunk. Bár igen régi emlékeim vannak erről a szakaszról, de arra határozottan emlékeztem, hogy az OKT 12. szakasz Dorog és Piliscsaba között nem olyan megerőltető. Persze amikor legutóbb erre jártam, akkor éppen havazott, szóval a vidék most teljesen más arcát mutatta meg nekem.
Utazás Dorogra
Sikerült olyan időpontot választanunk a túrához, ami akaratlanul is egybeesett a Nyugati pályaudvar már igencsak szükségesnek mondható belső felújításával. Esetünkben ez azzal járt együtt, hogy percre pontosan annyit kellett Budapesten belül utazzunk, mint amit vonattal a városhatáron kívül megtettünk. Összességében így bő fél órával nőt meg a menetidő és lett másfél órás az utazás. Érdekességképpen jegyzem meg, hogy amikor ezt a szakaszt teljesítettem, akkor éppen a vasúti pálya állt felújítás alatt, vonatpótlóval kellett megközelítettem Dorogot. Az állomás közvetlen környezete megszépült, a bélyegzőt változatlanul az aluljáró lejárata mellett a falon találni. Piliscsaba irányába a nyomvonal a kertvárosi részen vezet és végig jól követhető az útirány. Kisebb kitérővel akár strandolhattunk is volna a Palatinus-tónál, ami a kánikulában nem lett volna olyan rossz választás.
Nem így készültünk, egyikünknél sem volt fürdőruha, ezt a kitérőt tehát nem léptük meg. A hőségben az enyhülést a kissé lengedező szellőtől várhattuk. Persze az sem utolsó szempont, hogy Dorogot elhagyva Kesztölcig szinte végig egy fiatal erdőben, árnyékban haladhat az ember. A főutat elérve szembe találkoztunk egy túratárssal, aki láthatóan többnapos túrán volt. Kesztölcön sem volt sokkal nagyobb mozgás, mint előzőleg Dorogon. El nem ítélhető módon a legtöbben nyilván nem szerettek volna a kinti forróságban tartózkodni. Kis túlzással mi voltunk az egyedüli járókelők az utcán. Csaknem elvétettük az irányt a bal fordulónál, ahol egy lépéssel ugyan, de tovább ment kis csapatunk eleje. Rögtön tisztáztuk is, hogyan kell helyesen értelmezni a turistajelzéseket. Úgy látszik drága hitvesem nem olvasta a kapcsolódó bejegyzésemet.
Virágos réten
Az említett bal kanyar után következő emelkedő jelentette a túranap legnagyobb kihívását. Több szusszanásnyi szünettel kaptattunk fel a Cseresznyés-hátra. Bár kissé párás volt a levegő, de a Duna felé remek kilátás nyílt, a Lábatlan határában álló kémények tisztán látszódtak. A kilátópontokon frissítettük is magunkat. Előre szóltam mindenkinek, hogy legalább másfél liter vízzel jöjjön, mert szükség lesz rá. Bizony az Öreg-hegy alatt nem sok árnyékos helyet találni, ki is használtuk egy hosszabb pihenőre a Pálos Gyógy- és fűszerkert melletti kis ligetet. Árnyék, padok és vidéki alakformáló eszközök – horoló kapa, gereblye stb. – mind a pihenést szolgálják, kinek-kinek ízlés szerint. Tovább indulva következett a túranap talán legszebb része, ugyanis egy gyönyörű virágos réten visz a kék sávjelzés. A látvány mellett még az enyhén lengedezni kezdő szellő nyújtott némi felüdülést, de egyébként a kánikulai hőséget itt éreztük a legjobban.
Az erdőt elérve sem kapcsoltunk nagyobb tempóra, minden percét kiélveztük a csak pár fokkal ugyan, de hűsebb levegő érzetének. Klastrompusztára érve eleve terveztünk egy hosszabb pihenőt, hiszen ott több helyen is meg lehet pihenni. Az első adandó alkalommal, a büfével szemközti tisztáson a tölgyfa árnyékában található padoknál ültünk le elfogyasztani kései tízórainkat, korai ebédünket. A tisztás szélén egy közkút is található, ahol a megcsappant vízkészleteinket pótoltuk, méghozzá csaphideg vízzel. A hosszabb pihenő után útnak indulva a Szent Kereszt kolostor romjainál a fotók és az adminisztráció kedvéért még tartottunk egy kis szünetet. Itt találkoztunk néhány szembe jövő túratárssal is. Újra egy erdei szakasz következett, majd azt elhagyva két réten vágtunk át Piliscsév felé. A délebbre eső rétről pazar kilátás nyílt a Nagy-Gete, de még inkább a Gerecse felé.
OKT 12. szakasz Dorog és Piliscsaba között
A korábban érintett településekhez hasonlóan Piliscsévre érve sem tapasztaltunk túl nagy mozgást. A Kisboldogasszony templommal szemközt éppen akadt egy árnyas pad, ahol újra tartottunk egy hosszabb pihenőt. A műsort az esküvői készülődés szolgáltatta a téren és beszélgetőpartnerünk is akadt egy túratárs személyében, akinek elfogyott a vize. Volt nálunk bőven és ki tudtuk segíteni. Egy csoporttal érkezett, de őket csak később a települést elhagyva láttuk az erdő szélén. Amikor elkerültük őket éppen kupaktanácsot tartottak, hogy melyik úton menjenek fel a Nagy-Kopaszra. Bár nekünk is útba esett volna, túl nagy kitérőt igényelt és a letérőnél inkább haladtunk tovább Piliscsaba felé. Továbbra sem vettünk fel nagyobb tempót, kényelmesen sétáltunk az erdőben. Igazság szerint nem is nagyon tudtunk volna gyorsabban haladni, mert az erdei út annyira ki volt száradva, hogy egy-másfél centit süppedt a lábunk a homokba.
Piliscsaba közelségét, mint az országban olyan sok helyen egy nagyobb szemétkupac jelezte. Ettől függetlenül kedves kis település, nagyon jó pozitív hangulatot áraszt. Nem csak Klotildliget, de a korábbi túránk alkalmával érintett Ófalu része is. Néhány kanyar után már fel is tűnt előttünk túranapunk végpontja, a vasútállomás. Ezúttal is remekül sikerült az időzítés, negyed órával a Budapestre tartó vonat érkezése előtt, amit az ivókútnál némi tisztálkodásra használtunk fel. Elmondhatom, hogy az OKT 12. szakasz távját Dorog és Piliscsaba között csakis szélsőséges időjárási körülmény között szeretném a jövőben is teljesíteni. Már csak a szélviharban és a szakadó esőben történő teljesítés nem volt meg. Mindenesetre a kánikulában két újabb pecséttel gyarapodott az igazolófüzet.
A túra során megtett út nyomvonalát az alábbi térképen, képeimet pedig a bejegyzésbe ágyazott képekre, a Képek menüben vagy ide kattintva lehet megtekinteni.
Bejárás napja: 2021. június 19.