Az Alföldi Kéktúra bejárásom következő két túranapján az AK 12. szakasz Kisvárda és Nyírbátor közé eső részét és még egy kicsit jártam be.
A következő szakaszok nem voltak ismeretlenek számomra, hiszen Judittal az Alföldi Kéktúra (AK) 12. szakasz teljes távját Kisvárda és Nyírbátor között már bejártuk. Sőt, közös bejárásunkon egészen Nyíracsádig jutottunk, de az már egy másik bejegyzés lesz. Kisvárdán a szállásom árában benne volt a reggeli is, ami elég kényelmes készülődést tett lehetővé. Az előző napokon szerzett vízhólyagokat kordában tudtam tartani, lényegében kipihenten indultam útnak. A szálláshelytől negyed órányi járásra vettem fel ismét a kék sávjelzést, ami nekem új nyomvonalon vezetett Anarcs felé. A napi célállomás Vaja volt, ahová a család tervezett egy villámlátogatást, hogy együtt tekintsük meg a Vay Ádám Múzeumot.
Űrhajósok árnyékában
Judittal közös teljesítésünk során még a kerékpárúton baktattunk, annál a gyümölcsös kertek között vezető út mindenképpen barátságosabb. Anarcs nem bélyegzőhely, de a településen ettől függetlenül megéri egy kicsit körülnézni. A sávjelzés ráadásul érinti is a Czóbel-kúriát, annak parkján vezet keresztül, bár az erre utaló jelzés elsőre nekem nem volt túl egyértelmű. A parkban egy rövid pihenőt is tartottam, majd indultam tovább Gyulaháza felé. A jelzés a műút mentén, később pedig arról balra leváltva földúton nyílegyenesen vezet, utóbbi kissé elhanyagolt, de még éppen járható. Mire Gyulaházára értem már magasan járt a Nap, ezért az általános iskolánál a MIG-21-es árnyékában tartottam egy pihenőt. A bélyegző új helyre költözött, azonban ott nem időztem sokáig, csak az adminisztrációt végeztem.
A soron következő bélyegzőhely Nyírkarász nem esett messze, rövid ideig műúton, majd a szántóföldek mellett – kivételesen árnyékban – visz az út. A végig jó minőségű mezőgazdasági utakon szinte észre se venni és már Nyírkarászon találja magát az ember. Kicsivel dél előtt értem be a településre, de az utcáin még kanyarogtam egy darabig, mire elértem a bélyegzőhelyet. A Tölgyfa presszónál emlékeim szerint a bélyegző az épületen belül volt, most viszont már az épület külső falán érhető el. Kimondottan jól álltam az idővel, ezért egy hosszabb pihenőt is megengedtem magamnak, közben elfogyasztottam egy hideg almafröccsöt. A helyiek nagyon érdeklődőek voltak a túrámmal kapcsolatban, amikor tovább indultam kivétel nélkül eredményes befejezést kívántak, bár a végső cél még nagyon messze volt.
Homokozó a Nyírségben
Az aznapi célom viszont már nem volt messze és az út is ismerős volt. Váltakozó összetételű erdős ligeteken keresztül, csaknem nyíl egyenesen haladva úgy másfél órányi járás után értem Rohodra. Felfestett sávjelzést nem sokat láttam, bár itt nem is volt rá szükség, hiszen az egyenes irányt kellett tartani. Már ízelítőt kaptam a nyírségi homokos talajból is, a petneházai elágazás után Rohodig végig homokos mezőgazdasági utakat találni. A település nem bélyegzőhely, ezért jóformán csak áthaladtam rajta. Az egyik buszmegállónál éppen csak annyi pihenőt tartottam, hogy a cipőmbe került homoktól megszabaduljak. Tovább indulva útbaigazítást kaptam a helyiektől, hogy jó irányba megyek Vaja felé. Ezen a szakaszon sem kényeztetnek el jelzésekkel, de a helyes irány tartása ezúttal sem okozott gondot. Néhány kisebb hétvégi telek és akácos erdők szegélyezik az utat.
Miután esti szálláshelyem ezen a bejáráson is a Vay Ádám Múzeum alkotóházában volt nem terveztem elmenni a bélyegzőig. A vasúti átjárót két kilométerrel elhagyva, egy kilométerrel a bélyegzőhely előtt balra fordultam és besétáltam Vajára. A múzeumnál bejelentkeztem, majd elfoglaltam esti szállásomat és vártam a család érkezését. A kiállításokat már együtt tekintettük meg, bő egy órát elidőztünk a kastélyban és ennyi kell is, hogy érdemben is meg tudjunk mindent nézni, majd a parkjában sétálgattunk kicsit. Kaptam némi friss gyümölcsöt a családtól, de azt már csak vacsora után fogyasztottam el. A szálláshellyel kapcsolatban korábban egyetlen észrevételem volt, ami azóta orvoslásra került, így ezúttal is egy nagyon kellemes estét töltöttem az alkotóházban. Reggel a kissé szomorkás időben kipihenten indultam útnak.
AK 12. szakasz Kisvárda és Nyírbátor között
A bélyegző új helyre került, már nem egy kisboltban, hanem a település határában található AK irányjelző táblán található. Nekünk korábban nem volt gondunk a pecsételéssel, de tudomásom szerint a kisbolt nyitvatartási ideje miatt többeknek ez problémát okozott. Kétségtelenül egy előnyös módosításról van szó, de a nyomvonalon több helyen is a korábban zárt helyen elérhető bélyegzők folyamatosan hozzáférhető helyre lettek áthelyezve. A bélyegzőhelyet elhagyva rövid ideig horgásztanyák és hétvégi házak előtt visz az út, majd ezt magunk mögött hagyva szántók között, de végig műúton haladunk Kántorjánosi felé. Határában áthaladtam az M3-as autópálya felett, ami az első alkalom volt a sok gyorsforgalmi út felett vagy alatt levő áthaladás közül. Kántorjánosiban nem időztem sokáig, csak utána terveztem tartani pihenőt. Szükség is volt rá, mert Vajától Nyírbátorig az utolsó három kilométert leszámítva végig műúton visz az út.
Nyírderzsen a Hangulat büfé ebből a szempontból remek helyen van. A pecsét begyűjtését követően teraszán tartottam egy rövid pihenőt, hosszabban csak a napi végponton terveztem időzni. Nyírbátorig az út teljesen eseménytelenül telt, de ezúttal is le kellett térnem a kijelölt útról. Az ipari parkban gyorsabban épülnek az üzemek, mint ahogyan az útvonalat módosítani lehet. Belefutottam egy friss aszfaltozásba, pedig addig sem fáztam. Viszonylag jó tempóban értem el a belvárost, ahol a Báthori Várkastély felé tettem egy kitérőt, majd a nyomvonalról letérve a református templomtól dél felé eső sétányon ballagtam a bélyegzőhely felé. Korábban a családdal már több kirándulást is tettünk ide. A Báthori István Múzeumnál a bélyegzőt rendben megtaláltam, majd szemben a Papok-réti-tónál hosszabb pihenőt tartottam. Bár a túranapnak még nem volt vége, de az AK 12. szakasz Kisvárda és Nyírbátor közé eső részét ezzel teljesítettem. A nap folytatása egy másik bejegyzésben következik.
A túranapokon megtett út nyomvonala a lenti térképeken látható, képeim pedig a bejegyzésbe ágyazott képekre, a Képek menüben vagy ide kattintva érhetők el.
3. túranap:
4. túranap:
Bejárás napja: 2021. augusztus 22-23.